Parkside Akkus Fúró Csavarozó 20V
Megvallás: A beszédemből ismertetem igaznak. Én tudom, hogy amit mondok, azt meg is kapom. A kimondott szavaimat fogom megkapni. Ezért olyan szavakat mondok ki, amelyek életet, boldogságot és egészséget hordoznak. Olyan szavakat mondok ki, amelyek sikerre visznek, nem olyanokat, amelyek tönkretesznek!
És mondtam: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban. JSir 3:18 Igen, vannak ilyen idők. De az Úrral átmész ezeken, Ő ott van, és Ő LESZ a te ERŐD. 🙂 Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről! JSir 3:19 Igen, amikor összegzed a sok szomorúságot, ami ért téged, és a sok nehézséget, úgy érzed, "szinte csak ebből állt" az életed. De NEM. Nem csak ebből állt. 🙂 Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem. JSir 3:20 A "megemlékezésben" nagy erő van. És segít HELYESEN látni a dolgokat. A HELYÉRE kerülnek a dolgok. Az Úr is, az életedben, az Ő hűsége is, és amiket átéltél, amiken átmentél, azok is. 🙂 Ezt veszem szívemre, azért bízom. JSir 3:21 Mi értékelő emberek vagyunk. Gondolkodók. Így teremtett bennünket a Mindenható. És ahogy gondolkodunk, elkezdünk mindent másként látni. Elkezdenek dolgozni bennünk azok, amiket Ő tett, amikről elfeledkeztünk, amiket "természetesnek vettünk", és amik MÉGIS, ott vannak, és amik IGAZÁBÓL fontosak, MEGTARTÓK, és ERŐT adnak.
Kétségbeesetten igyekezett, hogy a tömeg sodrása ellenére Fia közelében maradhasson: anyai tekintetével és szavaival akarta bátorítani és vigasztalni. 174. Jézus annyira gyenge volt, hogy végre a zsidók is belátták, hogy nem képes a nehéz keresztet egyedül vinni. Megállítottak tehát egy arra haladó parasztembert név sz erint Cirenei Simont és kényszerítették, hogy segítsen Jézusnak a keresztet vinni. Mint mondják, ekkor egy asszony közeledett Jézushoz a tömegből, - Veronikának hívták és kendőjét nyújtotta feléje, hogy abban véres-sáros arcát megtörölhesse. Hálából Jézus szent Arcának képmását nyomta rá a kendőre és úgy adta vissza azt. 175. Az izmos Simon segítsége ellenére Jézus újra öszeesett. De hősiesen újra talpra állt és folytatta útját. Az út szélén kis csapat asszony nézte az elvonuló menetet. Jézus kinjai láttára a derék lelkek hangosan felzokogtak. Az Úr feléjük fordult s igy szólt hozzájuk: -"Jeruzsálem leányai, ne sírjatok miattam Inkább magatokat és fiaitokat sirassátok mert rettenetes napok várnak rátok! "