Parkside Akkus Fúró Csavarozó 20V
Spronz szerint a kötelező pártfogó felügyelet és a távolságtartás magatartási szabályként elrendelése önmagában nem rossz ötlet, ám nem ér sok mindent, ha a szakemberek számára nincsen olyan, megfelelő képzés hozzárendelve, amely ismeri és bemutatja a nemzetközi jó gyakorlatokat, illetve emberi jogi szemléletű. A kapcsolattartást, a felügyelt láthatást persze ezek mellett is kötelező biztosítani, ez viszont szintén lehetőséget ad az elkövetők számára, hogy folytassák a bántalmazást. A kapcsolattartást felügyelő személyzet ráadásul gyakran nincsen arra felkészülve, hogy egy erőszakosabb embert kezeljen. A Patent jogásza szerint a kötelezően előírt pszichiátriai gyógykezelés sem jelent valódi megoldást, hiszen a bántalmazás nem egy pszichiátriai kórkép, hanem egy viselkedés, amelyet az elkövetők azzal szemben alkalmaznak, akikkel szemben azt érzik, hogy megtehetik. "Ezeknek az embereknek nem pszichiátriai segítségre van szükségük, hanem kemény fellépésre, olyan állami üzenetre, amelynek a lényege az, hogy ezt nem érdemes csinálni. "
Hová kerül az agresszor? "Romániában tudomásom szerint három központ van, ahol kimondottan az agresszorokat fogadják és terápiában részesülnek. Ha nincs, ahová menjen – családtagjaihoz, barátaihoz –, akkor a hontalanoknak fenntartott menhelyeken szállásolják el" – mutatott rá Csép Andrea hozzátéve, hogy a menhelyen az ideiglenes távoltartási engedély érvényben levő ideje alatt maradhat az agresszor, utána bíróságra kerül az ügy, és döntést hoznak a továbbiakról. A képviselő keserűen nyugtázta, hogy a kormány ígéretei ellenére még mindig nem épültek új központok az agresszorok számára. "Az aktuális kormánypárt kormányprogramjában is nagyon konkrétan megfogalmazta azt, hogy nyolc központot szeretnének létesíteni az agresszorok számára – ezt már két éve halljuk. Két éve akárhányszor költségvetési vita van, mindig rákérdezek, hogy akkor mi van a rehabilitációs központokkal az agresszorok számára, és mi van a védett otthonokkal, mert védett lakások sincsenek elég településen, megyében Romániában.
Nem ad érdemi megoldást a családon belül erőszak ellen a mai napon elfogadott törvénymódosítás, amelyet Varga Judit igazságügyi miniszter nyújtott be és amelyet a Parlament egyhangúan jóváhagyott, számolt be róla a Mércének a Patent Egyesület jogásza, Spronz Júlia. Varga szerint a győri kettős gyilkosságot elkövető erőszakos apa ügyében a bíróság hibásan szabott ki túl enyhe büntetést, ezért akartak szigorítani a törvényen és ezért nevezték ki az idei évet az áldozatsegítés évének. A "hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos, személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatainak fokozottabb védelméről szóló törvény" újonnan elfogadott változata szerint innentől csak kellően alapos vizsgálat mellett, egyedi mérlegelés után engedhető meg a feltételes szabadságra bocsájtás. Amennyiben pedig a bíróság elrendelte a feltételes szabadságra bocsájtást egy súlyos, személy elleni erőszakos bűncselekményben, akkor kötelező pártfogó felügyeletet is elrendelnie, valamint – technikai eszközzel történő ellenőrzés mellett – kötelező távoltartást is megállapítania az áldozatok védelme érdekében.
A családon belüli erőszak esetén alkalmazható legfontosabb jogszabályokról (pl. a 2009. évi LXXII. tv. -ben szabályozott ún. megelőző távoltartásról) a Patent Egyesület oldalá n tájékozódhat. Ezeken kívül a Büntetőeljárásról szóló törvény 138/A. -139. §-a szabályozza a büntetőeljárásban elrendelhető távoltartást. (A családon belüli erőszakról 2013. július 1. óta van hatályban önálló büntetőjogi tényállás: Btk. 212/A. §, mely a hatályba lépés után elkövetett cselekményekre alkalmazható! Büntető törvénykönyvben található egyéb bűncselekmények tényállásai vonatkoznak azokra azokra cselekménytípusokra, melyeket a "kapcsolati erőszak" tényállás nem fed le. ) A nők erőszak egyéb formái ra, vagy ugyanezeknek nem a párkapcsolaton belül megnyilvánuló formáira (pl. szexuális jellegű visszaélések) is a Büntető törvénykönyv releváns paragrafusai vonatkoznak (pl. a szexuális erőszak különböző eseteire a 196. §-tól a 207. §-ig található tényállások). A szexuális zaklatás t a magyar jog nem tekinti bűncselekménynek, az Egyenlő bánásmódról szóló törvényben van csak nevesítve, és az azzal kapcsolatos eljárás az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) hatáskörébe tartozik.