Egyenes Vonalú Egyenletesen Változó Mozgás / Egyenes VonalÚ Egyenletesen GyorsulÓ MozgÁS
- Fogalma
- Fizika - 9. évfolyam | Sulinet Tudásbázis
- Okostankönyv
- 4. Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás – Fizika távoktatás
- Grafikonja
- Egyenes vonalú egyenletes mozgás – Wikipédia
Ugyancsak egyenes vonalú egyenletes mozgást végez a pontszerű test akkor, ha a rá ható erők vektori összege nulla. Lásd még [ szerkesztés] Sebesség Források [ szerkesztés] Budó Ágoston: Kísérleti fizika I. Tankönyvkiadó, Budapest, 1986. ISBN 963 17 8772 9 Ifj. Zátonyi Sándor: Fizika 9., Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2009. ISBN 978-963-19-6082-2 Hivatkozások [ szerkesztés] [ halott link]
Fogalma
Az egyenes vonalú egyenletes mozgás a kinematika tárgykörébe tartozó legegyszerűbb mozgásforma. Jellemzője, hogy a test egyenes pályán, változatlan irányban úgy mozog, hogy egyenlő időközök alatt egyenlő útszakaszokat fut be, bármilyen kicsik is ezek az időközök. A test által megtett s út és a megtételéhez szükséges t idő egyenesen arányosak, azaz hányadosuk állandó. Ezt a hányadost a test sebességének ( v) nevezzük. A sebesség-idő grafikon a vízszintes t -tengellyel párhuzamos egyenes, a grafikon alatti terület a test által megtett út. Az elmozdulás-idő grafikon egyenes, melynek meredeksége a test sebessége. Az út-idő grafikon az origóból kiinduló, az előzővel párhuzamos egyenes. Egyenes vonalú egyenletes mozgást végez például egy vízzel töltött, a vízszintessel szöget bezáró üvegcsőben (Mikola-cső) levő légbuborék. Az egyenes vonalú egyenletes mozgást végző (vagy nyugalomban levő) pontszerű test kölcsönhatás hiányában nem változtatja meg mozgásállapotát ( Newton 1. axiómája), ezt a tulajdonságot tehetetlenségnek nevezzük.
Fizika - 9. évfolyam | Sulinet Tudásbázis
Okostankönyv
Okostankönyv
- Pattanásszerű kiütések a baba arcán
- Fizika - 9. évfolyam | Sulinet Tudásbázis
- Fradi.hu
- Egyenes vonalú egyenletesen gyorsuló mozgás
4. Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás – Fizika távoktatás
Grafikonja
Egyenes vonalú egyenletes mozgás – Wikipédia
Gyorsulás-idő függvény Az álló helyzetből induló, egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgást végző test gyorsulása állandó. Az ilyen mozgást végző test gyorsulás-idő függvénye konstans függvény. Az álló helyzetből induló, egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgást végző test gyorsulás-idő függvényének grafikonja
Út-idő függvény Az álló helyzetből induló, egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgást végző test által t idő alatt megtett utat, az összefüggés segítségével számíthatjuk ki. Ezt az összefüggést a mozgás út-idő függvényének nevezzük. Látható, hogy a megtett út az időnek másodfokú függvénye, így a grafikonja egy fél parabola (az idő csak pozitív értékeket vesz fel). Az álló helyzetből induló, egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgást végző test út-idő függvénye Az álló helyzetből induló, egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgást végző test sebesség-idő függvényének grafikonja Sebesség-idő függvénye Az álló helyzetből induló, egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgást végző test pillanatnyi sebességét a összefüggés adja meg, ahol v a pillanatnyi sebesség, a a gyorsulás, t az indulástól eltelt idő. A pillanatnyi sebesség az időnek első fokú függvénye, képe az origóból induló félegyenes. A sebesség függvény grafikonja és az idő tengely által közrezárt terület számértéke a test által megtett út nagyságával egyenlő.
A pillanatnyi sebességet megadó összefüggés:. Ezt behelyettesítve a test által megtett út:. Ez az összefüggés a kezdősebességgel rendelkező, egyenes vonalú, egyenletesen változómozgást végző test út-időfüggvénye. A megtett út a sebesség-idő grafikonról számítható